Info

Tradicionális Karate Shotokan Egyesület 
Cím: Budapest, 1141 Szugló u. 114. 1/6.
Számlaszám: 11713005-20390327 (OTP)
Adószám: 18114373-1-41

@: office@shotokarate.hu
Tel: +36/20/2032913 

Képaléria

Hirdetés

Hirdetés
Rádóki István karatéja PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Administrator   
2009. május 19. kedd, 11:32

Interjú Rádóki Istvánnal az Egyesületünk Tiszatenyői segédeszőjével....

–Mikor kezdtél el karatézni?
Ha jól emlékszem 1995-96-ban gyerekkoromban. Már nem emlékszem pontosan. A lényeg a kilencvenes években. 12-13 éves lehettem. Akkor kezdtem el. 
–Ki volt az első edződ?
Pozderka Zoltán, akkor 3 kyus karatéka.

 


–Ki volt a vezetőedzőtök?
Zakariás László volt a vezető instruktor a törökszentmiklósi klubnál. Az első vizsgáimat nála tettem le. A későbbiekben szakmai ellentétek miatt a klub eltávolodott Zakariás Lászlótól. Ezt követően Milan Buda sensei vette át a vezető instruktori szerepeket. A haza shotokan sokrétűsége miatt Buda sensei kivonult így a klubunk visszakerült Zakariás Lászlóhoz. Ebben az időben klubunk a Shotokan Karate un. Fudokan irányzatát követte. 
–Hol voltak az edzések?
Törökszentmiklóson a helyi Hunyadi úti Általános Iskola tornatermében zajlottak, kedden és péntekenként. Mi gyerekek a kezdőcsoportban edzettünk, majd utánunk a felnőtt edzések következtek. Ezen főleg a színes, magasabb öves karatékák vettek részt és mélyítették el a tudásukat. 
–Mi történt, hogy eltávolodtál a karatétól?
Elmentem középiskolába, a tanulmányaim és egyéb elfoglaltságaim miatt az edzések háttérbe kerültek, mivel elég nagy terhet rótt rám az iskola. Akkor ezt már megbántam. Édesapán többször felhívta a figyelmemet ne szakítsam meg a karate tanulását, hiszen az csak a hasznomat szolgálja és bármikor hasznosíthatom az életben. Ő szerette volna, ha tovább viszem az edzést. Fiatal fejjel nem hallgattam rá, amit később többször megbántam. 
–Hogyan kerültél újra kapcsolatba a karatéval?
Hét-nyolc év kihagyás után kezdtem újra az edzéseket. Úgy éreztem szüksége van a szervezetemnek mozgásra és mivel már tanultam karatét, ebből egyenesen következett, hogy újra azt folytassam. 2008 március elején kezdtem el újra az edzéseket. 
–Meséld el karatés előremeneteledet!
2008 márciusában vettem fel újra a git. Technikai szintem a hetedik kyu fokozat megfelelője volt. Bár a technikáimon és tudásomon érzékelni lehetett az évek hosszú során át kihagyott edzéseket. Eleinte nehezen szokott vissza az izomzatom az embert próbáló megterhelésbe. Azt kell, hogy mondjam még a 400 méter lefutása is megterhelő volt a számomra. Edzőm útmutatásait követve testi erőm fokozatosan fejlődött edzettségi szintem elérte a kívánalmakat. Közben a technikai hibáim korrigálásával folyamatosan haladtam előre a tanulmányokban. Azt vettem észre, hogy a technikáim letisztultak és pár hónap edzés után a nyár elején meglepetésemre az edzőm a Karate Szövetség technikai instruktorát meghívva vizsgára bocsátott. Izgulva a hosszú szünet miatt szorongva vágtam neki a vizsgának. Ugyanakkor azt tapasztaltam, hogy tökéletesen megfeleltem a vizsgakövetelményeknek. Ekkor sikeres vizsgát tettem 6 kyu fokozatra. Hatalmas lökést adott a sikeres vizsga. Még nagyobb lendülettel, kitartással edzettem. Gyakran edzés után, hétvégenként vagy szabadnapjaimon gyakoroltam, tökéletesítettem a technikáimat. Mindebben segítségemre volt az edzőm. Hasznos útmutatásokat és tanácsokat kaptam tőle. Gyakran centimétereket igazított az állásomon vagy a mozdulataimon, amelyeket én már megfelelőnek gondoltam. A nyár gyorsan elröpült, szinte minden szabadidőmet edzéssel töltöttem. Ez a munka meg is hozat a gyümölcsét, mivel az év zárásaként sikeres vizsgát tettem 5. kyu fokozatra. 
–Hogyan talál az edződ egyre több hibát a mozdulataidban, hiszen folyamatosan fejlődsz?
Igen, ez érdekes ellentmondás. Az ember azt hiszi, ha elkezdi a karatét, akkor amit megtanult, azt tudja is. Igen ez így van, de mindig a szintjének megfelelően. Minél jobban előrehalad az ember a karate tanulmányokban annál magasabb a követelményszint, hiszen a tökéleteshez viszonyítjuk a mozgásunkat és a tökéletességet soha nem tudjuk elérni. Egyre nagyobb jelentőséget kapnak a mozdulatok részletei. Az edzőnk többször felhívta a figyelmemet, hogy minél tökéletesebbek lesznek a technikáim, azok végrehajtása után sokkal nagyobb energia távozik a szervezetemből. Az izomtónusok megfelelő összehangolása, a fókusz, a kime minél rövidebb idő alatt történő végrehajtása a technika végrehajtása során egyre nagyobb erővel jár. Ez az az erő, amely könnyedén kifárasztja az embert. Kezdőként sokkal könnyebben leütöttem száz o tsukit, mint most tízet. 
–Mi a véleményed a mostani edződről?
Ötödik-hatodik alkalommal találkoztam és vettem részt az edzésén illetve sikeresen szerepeltem az általa biztosított két övvizsgán. Kifejezetten szeretem edzéseinek változatos mozgásanyagát, a jól megkomponált technikai tanításait. Véleményem szerint Iván nagyon komoly technikai szinten követeli meg a technikák bemutatását, a gyakorlatok végrehajtását. Edzéseink nagy hangsúlyt kap a bázis. A gyakorlatok minél precízebb kivitelezése. A tökéletességre való törekvés. Lenyűgöz friss mozgásával illetve azt hiszem sokan meg irigyelhetnénk edzettségét az én korosztályomból is. Balázs sokkal oldottabban tanít, kapcsolata sokkal közvetlenebb a karatékákkal, a gyerekekkel. Szeret tréfálkozni, amely gyakran földobja az edzés hangulatát. Gyakran játékos formában magyarázza el az anyagot, hogy a kisgyerekek is megértsék, mivel több kisgyerek is van közöttünk. 
–Mint megbízott edző vezeted Tiszatenyőn az edzéseket. Mi a véleményed a klubról? 
A kezdeti nehézségeket legyőzve a gyerekek folyamatos fejlődést mutatnak. Kezd kialakulni a csoport szellem, amely jó hatással van a légkörre. 
–Van-e olyan, akit kiemelnél a karatékák közül? 
Kifejezetten két karatékát emelnék ki: Ákost és Attilát. Nagyon sokat fejlődtek. A technikájuk az övfokozatuknak megfelelő és látszik rajtuk a tanulni akarás. Véleményem szerint, ha nem hagyják abba, akkor nagyon könnyedén válhatnák barna majd a későbbiekben fekete övesekké. 
–Mi a te célod a karatéval?
Szeretném tovább vinni a későbbiekben a klubot és elérni egy fekete öves szintet. Jelenleg ez még a vágyaimban szerepel. De mindent megteszek, hogy ez nem álom, hanem tény legyen. Nem szeretném abba hagyni a tanulmányokat a fekete öv elérésével, hanem folytatni szeretném és remélem életem végéig képes leszek haladni a karate do útján. Most kezdem megérteni, amit az edzőm mindig hangsúlyozott. Miszerint a fekete öv nem a cél, hanem valaminek a kezdete. Ehhez a gondolathoz szeretnék hű lenni. 
–Ki az a mester, akivel mindenképpen szeretnél edzeni?
Jó pár név szerepel a tarsolyomban. Ezek közül főleg japán mesterek. Nagyon szeretnék részt venni Masahiko Tanaka sensei edzésén, mivel a személyéből sugárzó erő különösen megragadott. Remélem sikerül még Kanazawa senseivel találkoznom és részt venni egy edzésén. Sajnos Nishiyama sensei már nincs körünkben így vele nem tudok edzeni, pedig biztos vagyok benne, hogy hatalmas lökést adott volna a tanulmányaimnak. 
–Mint gyakorló karatéka mi a véleményed a mai karatéról?
Mivel régebben is szervesen részt vettem a karate gyakorlásában és napjainkban ismét folytatom a tanulmányaimat, azt kell, hogy mondjam, sajnos úgy érzem a karate nagyon versenyközpontú lett. Elsődleges cél az áhított dobogón való helyfoglalás. Nem pedig a karate alapelveinek az érvényre juttatása. Úgy érzem a verseny-karate és a tömegek által űzött karate egyre jobban távolodik el egymástól. Versenyeken a karate technikai repertoárjából jó, ha nyolcat használhatunk. Pont a leghatásosabb gyakorlatok, amelyek kiválóan alkalmasak önvédelemre mind tiltottak a versenyeken. Ahhoz azonban, hogy eredményt tudjak elérni, gyakran napi több órán át kell edzeni és gyakorolni a versenytechnikákat. Ez hátérbe szoríthatja a karate egyéb technikáit. Én úgy érzem az Európai mentalitás amelyet Báró Pierre de Cubertain fogalmazott meg a múlt században „gyorsabban, magasabbra, távolabbra”, egyre jobban érződik a karatéban is. Megpróbálunk minél gyorsabban ütni egy katában, mert azt hiszzük, hogy akkor jó a kata, ha az ütést egy tized másodperccel gyorsabban csinálom meg, mint a társam. Pedig nem ezen van a lényeg. Hisz soha nem karból ütünk, hanem a testünk összes izomzatával és csípővel. Ezért én nem vagyok a versenyzés híve. Az én felfogásom szerint a régi 50-es évek beli Nakayama féle JKA, majd Nisihayama sensei által létrehozott IAKF testesíti meg a karate igazi szellemiségét. Mind az övvizsga követelményével, mind a fokozatok jelölésével. 
–Ki a példaképed a hazai Shotokan életéből?
Az egyik példaképen Antal János 7. danos karate mester, aki a 70-es évek elején meghonosította hazánkban a Shotokan karatét. A másik példaképem Herczeg Iván, aki jelenleg az edzőm. Én kifejezetten a kemény vonalas edzéseknek vagyok a híve. Szeretem, ha olyan követelményt támasztanak velem szemben, amely embert próbáló. A mai világban szüksége van az embernek kihívásokra. Ezeknek a kihívásoknak magas mércét kell, hogy támasszanak az emberrel szemben, különben elsikkad a hétköznapok sodrásában. Nem a versenyre való technikákat akarom elsajátítani, hanem a karate do-t. Ezért is vagyok megelégedve az edzőimmel. Nem célom, de ha szükséges, tudni akarom megvédeni magamat. A hétköznapi életben pedig nem pontozásra megy a küzdelem. 
–Milyen elvárásaid vannak önmagaddal szemben?
Mindenképp szeretnék tovább fejlődni. Nem az övfokozat a lényeg, hanem a tudás. Az út, amelyen haladva egyre nagyobb gyakorlottságra teszek szert a karatéban. Ehhez mindenképpen növelnem kell az állóképességemet. 
–A jelenlegi tanulmányaid mennyire hasznosíthatók önvédelemre?
Mint mindennek ennek is két oldala van. Nagyon sok függ az ember mentális fölkészültségétől. De úgy érzem tökéletesen alkalmasak önmagam megvédésére. Ezt tapasztalom saját magamon is az edzéseken. Úgy gondolom a karate az egyik legbrutálisabb önvédelem, ha megfelelően gyakorolja és alkalmazza az ember. A technikák bemutatása során érzem saját magamon, hogy mit jelenthet a támadó számára egy-egy önvédelmi gyakorlat végrehajtása. Ezt érezni kell. 
–Mikorra akarod megvalósítani a céljaidat?
Ez rajtam múlik, de ehhez idő szükséges. Mivel nagyon jók az edzőim, ez az idő a lehető legjobban leszűkíthető az optimális időponthoz. De keményen kell edzeni és még keményebben dolgozni. Így pár éven belül megvalósulhat amit ki tűztem magam elé célul. 
–A mai világban szerezhetőek-e hívek a karaténak, a mozgásnak?
Az emberek elkényelmesedtek a mai világban. Egyre kevesebb fizikai munka elég sok szabadidővel párosul. Ami azt eredményezte, hogy az embereknek a sport, a televízió sportcsatornáját jelenti, egy üveg sörrel és a vacsorával az ölükben. Egyre több a túlsúlyos ember, akik ugyanakkor mindnyájan tudják, hogy mi a sport. Ugyanis ezeknek az embereknek nagyon nagy hangjuk van, amikor kritizálják a másikat. Az otthonokat ezzel párhuzamosan meghódította az informatika. Minden családban található egy vagy több számítógép és a gyerekek ahelyett, hogy mozognának inkább a gép előtt ülnek és játszanak. Ez a szülök felelőssége is. Nehéz rávenni mind a felnőtteket, mind a gyerekeket a mozgásra. Pedig ez az ő érdekük. Az emberi szervezetet úgy lehet felfogni, mint egy házat. Ha folyamatosan karbantartjuk, akkor nagyon hosszú időn át tökéletes otthonunk. Ha nem foglalkozunk vele és elhanyagoljuk, akkor előbb-utóbb repedések jelennek meg rajta. Majd ezek a repedések elhatalmasodnak és végül összeomlik az egész. Ugyanilyen az emberi szervezet. Szüksége van a mozgásra ahhoz, hogy megfelelően karban legyen tartva. Nem elegendő, hogy felásom a kertet. Mert az csak egy pár izmot mozgat meg. Ezért kell valamilyen sportot választani. Én örülök, hogy a karatét választottam, de a környezetemben is tapasztalom, hogy mennyire nehéz a mai felnőtteket vagy gyerekeket mozgásra bírni. Ezt nagyon sajnálom. Én azt szeretném, ha mindenki mozogna, sportolna valamit. Nem szükséges karatézni, de rendszeresen sportoljon. Remélem tudok változtatni a környezetem gondolkozásán és a sporthoz való viszonyukon. Ez egy távlati célom. 
(Törökszentmiklós, 2009.03.08)
Köszönöm a beszélgetést és további jó edzéseket kívánok!

Módosítás dátuma: 2009. május 19. kedd, 12:17
 
RocketTheme Joomla Templates